Az épület-környezet-táj fotózásnál a tervezőben él egy kép. Ez nem azonos a fizikai valósággal, ennél több. Benne van az Idő, a Történet, a megvalósult és a lehetett volna. Benne az építés dramaturgiája, a létesülés eseményei, a közösség élete, a tervező teremtő alázata. Ezt a valóságot valóságosan bemutatni két dimenzióban a másik varázslat. Meglátni az alkotó impulzust a legfontosabb egy leképező, a fotót készítő művésznek, megérteni, hogy az építészet a legkevésbé szabad művészet az összes között, mert a funkció, a csoport kifejezés, a nehézkedés és az anyag behatároló tulajdonságai megannyi kötöttség. Jaksa Bálint felvételein, gondos labormunkáján ez az igyekezet és eredmény látható. Pontossága, művészi kifejezőképessége széles technikai háttérrel és eszköztárral ezt az eredményt hozza. A legnehezebb dolgot mutatja meg: a valóságot. A teljeset.